A kincs teljessége

Leleszi Balázs Károly
A kincs teljessége

Krisztus a kereszten -

hívó szó: szeretet-kegyelem:
új élet: megtartó támasz:
friss hajtás gyönyörű fohászban:
megváltó mosoly: napsugarak
villódzása: megbéklyózott
életeket felszabadító irgalom:
a csoda megvalósulása...

Magunkban hordozzuk ezeket
a kincseket

Biztatlak: Örülj!!

Örülj a világnak,
Örülj a kinyíló virágnak,
Örülj a rikkanó madárnak !!
A zöld lombos erdőnek , a viruló mezőnek.
Örülj a hasadó hajnalnak,
Éjben az égen ragyogó csillagnak!
A szép napra ébredő reggelnek,
A neked köszönő embernek,
S minden ártatlan gyermeknek.
Örülj a feléd küldött mosolynak,
A hozzád szóló szavaknak!
Örülj, ha egy ajtót neked kitárnak,
Ha valahol éppen terád várnak!
Örülj ,ha megfogják a kezedet,
Tanítsd meg örülni a gyermeked!
Örülj és Te is tárd ki a szívedet!
Az öröm széppé teszi lelkedet és vidámmá kedvedet.
Örülj az ősznek és tavasznak,
A fakadó rügynek , a lehulló lomboknak.
Nyáron a rekkenő melegnek,
Télen a hóval borított hegyeknek.
Örülj ha jön egy zivatar,
Ha örülsz , akkor nem zavar.
Örülj a megkonduló harangnak,
A felröppenő sok-sok galambnak!
A felhangzó zenének,
Örülj minden csendes estének.
Örülj a farkát csóváló kutyának,
Örülj az egész világnak!!
Hiszen annyi szép és jó van , aminek örülhetsz.
Örülj, hogy valakivel törődhetsz,
Lásd meg mások örömét,
Örülj, ha bárkit öröm ér!
Örömöt adj minden kicsi örömért..
Az öröm az egy jó dolog, akik örülni tudnak, azok boldogok!
Te is az lehetsz, ha akarod!

Forrás: tudom-szabad.lapunk.hu

Mindenre igaz

"Ne vágd el azt, amit kibogozhatsz."

(Joseph Joubert)  

Tedd meg, ha teheted

Túrmezei Erzsébet:

A harmadik

Valamit kérnek tőled.

Megtenni nem kötelesség.

Mást mond a jog,

mást súg az ész.

Valami mégis azt kívánja: Nézd,

tedd meg, ha teheted!

Mindig arra a harmadikra hallgass,

mert az a szeretet.

Messzire mentél.

Fáradt vagy. Léptél százat.

Valakiért mégegyet kellene.

De tested, véred lázad.

Majd máskor! – nyugtat meg az ész.

És a jog józanságra int.

De egy szelíd hang azt súgja megint:

Tedd meg, ha teheted!

Mindig arra a harmadikra hallgass,

mert az a szeretet.

Valakin segíthetnél.

Joga nincs hozzá. Nem érdemli meg.

Tán összetörte a szíved.

Az ész is azt súgja: Minek?

De Krisztus nyomorog benne.

És a szelíd hang halkan újra kérlel:

Tedd meg, ha teheted!

Mindig arra a harmadikra hallgass,

mert az a szeretet!

Ó, ha a harmadik

egyszer első lehetne,

és diktálhatna, vonhatna, vihetne!

Lehet, elégnél hamar.

Valóban esztelenség volna.

De a szíved békességről dalolna,

s míg elveszítenéd,

bizony megtalálnád az életet!

Bízd rá magad arra a harmadikra!

Mert az a szeretet.

"Hidak egymáshoz"

"Ha a padlásról előkerülne egy eredeti Rembrandt- vagy Van Gogh-alkotás, akármilyen kicsi lenne, akármennyi légypiszok, pókháló volna rajta, hihetetlen izgalom törne ki körülötte. Fehér kesztyűben nekilátnának, és milliméterről milliméterre megpucolnák azt a képet. Miért? Mert egy nagy művész, egy zseni alkotta! És tessék mondani, minket ki alkotott...? 
Ezért én ezzel a csodálattal, ezzel a fehér kesztyűvel próbálok közeledni ahhoz is, aki egy kicsit "pókhálósabb", mert hiszem, hogy az eredeti színei, a benne rejlő értékek – igazi csodák! Persze egy hóvirág egészen másképpen remekmű, mint egy napraforgó, de mind a kettő a maga módján egy csoda. A dinnyét sem lehet összehasonlítani a ribizlivel és az egressel, de a maga módján mind szebbé teszi ezt a világot. Hogy őszinte legyek, nekem nagyon hiányozna az egresnek a fanyar, szúrós íze, ha nem lenne. Úgy teljes a világ, hogy van ez is. És az emberre is valahogy így kell tekinteni." 


Részlet: Böjte Csaba Hidak egymáshoz

Hazavárlak

Idegen világba érkeztél gyermekem. 
Szentséges Szívemből adtam neked szívet. 
Érkezéseddel egy új élet született, 
Piciny kis csoda, de a csoda Én Vagyok benned! 
Szent lelkem akkor valamit súgott a füledbe, 
Piciny lelked kacagása jelezte, értettem Atyám, 
megértettem, s nem feledem. 
Az idegen világ óráján, mint a homokórán a homokszemek, 
Az évek leperegnek, s lassan a végére érnek. 
Lelked emlékszik-e még a füledbe súgott beszédre? 
Akkor azt súgtam a füledbe: Ó, Én egyetlenem, 
Hazavárlak Szent Hajlékomba szeretett gyermekem.