Hazavárlak

Idegen világba érkeztél gyermekem. 
Szentséges Szívemből adtam neked szívet. 
Érkezéseddel egy új élet született, 
Piciny kis csoda, de a csoda Én Vagyok benned! 
Szent lelkem akkor valamit súgott a füledbe, 
Piciny lelked kacagása jelezte, értettem Atyám, 
megértettem, s nem feledem. 
Az idegen világ óráján, mint a homokórán a homokszemek, 
Az évek leperegnek, s lassan a végére érnek. 
Lelked emlékszik-e még a füledbe súgott beszédre? 
Akkor azt súgtam a füledbe: Ó, Én egyetlenem, 
Hazavárlak Szent Hajlékomba szeretett gyermekem. 

"Hiszek a szeretet végső győzelmében"

Ezt a ppst-t a kertvárosi plébánia oldalán találtam, (http://www.kertvarosi.plebania.hu/index.html) ezúton is hálásan köszönöm. Átkonvertáltam videó formátummá, mert a diát nem tudtam ide feltenni. Annyira szép az üzenete és a zenéje, hogy mindenkinek hallani kellene, ezért megpróbáltam a youtube-ra is feltenni. Sajnos az a zene ami a képek alatt van szerzői jogvégelem alatt áll, ezért a youtubon hangsávcserével maradhatott meg ez a video. (Nem tudom még, hogyan kell engedélyt kérni a Music Publishing Rights Collecting Society -től.)

Isten azt szeretné, hogy egész világunk szép,

gondozott park legyen.

Rajtunk múlik, hogy az lesz-e?

Ez a világ Isten túláradó ajándéka,

neked, nekünk, nekem.

Számomra Isten az, aki túláradó,

végtelen szeretettel szeret bennünket.

Ajándékozó szeretettel szeret. 

Kereszténynek lenni azt jelenti,

hogy Isten csodaszép ajándékait észreveszem. 

Milyen rosszul eshet a

mi Urunk Istenünknek,

hogy legtöbbször

észre sem vesszük

pazar ajándékait.

Gondoljunk csak bele, egy átlagos mai ember

jobban él, mint egy király a középkorban! 

Tudok én örvendeni?

Mindenkinek meg kellene írnia

a saját „magnificat”-ját!

Ha van rá módod, tedd meg egyszer,

vonulj vissza a szobádba vagy a kápolnába

egy lappal a kezedben,

s írd meg a magad Hálaénekét! 

Ha esketek, azt szoktam mondani a vőlegénynek, hogy Isten téged annyira szeretett, hogy megteremtett egy lányt, tizennyolc-húsz évig nevelte, és most ajándékba adja neked. A te feleséged, öleld át, szeresd 

És fordítva is igaz, hogy Isten annyira szerette a melletted álló lányt, hogy téged megteremtett neki; legyen valaki, aki által megsimogathatja őt. 

Isten általam akar megsimogatni egy gyermeket, általam akarja szebbé tenni a földet, általam akarja boldogabbá tenni az embereket.

Isten selejtet nem teremt. Ő soha nem mondja, hogy „Na, csapjuk össze még ezt a gyereket” – és utána „Menjél fiam, ne is lássalak”. Hiszem azt, hogy Isten mindig belead apait-anyait, minden Tőle telhetőt, minden teremtményébe.

Az Isten által teremtett ember jó. Nagyon el tud mocskolódni, látszólag nagyon gonosszá tud válni, de mélyen bent, a lelke legmélyén ott van a tisztaság.

A boldogság nem abból áll, hogy fogyasztunk, hogy sikereink vannak, hogy tapsolnak nekünk, hogy egymás fölé kerekedünk – a boldogság abban áll,

hogy jót teszünk.

Jót tenni jó.

Az Isten teremtette embernek szerintem

ez a hivatása.

Az asszonynak úgy kellene a férjére néznie,

mint a világ legnagyszerűbb emberére –

mert akkor az az ember, a férj

a világ legnagyszerűbb édesapja lesz

És tudjon úgy nézni a férj az ő feleségére,

mint a világ legcsodálatosabb asszonyára –

mert akkor az asszony kivirágzik, szárnyai nőnek,

és lehozza a csillagokat az égről a családjáért.

Nagyon fontos, hogy tudjuk: ha valaki mellettünk elnyomorodik vagy ha valaki mellettünk elzüllik, akkor én is hibás vagyok, mert a hitemmel nem tudtam szárnyakat adni neki; nem segítettem, hogy nagyra nőjön; sőt talán ítéleteimmel kárhozatba taszítottam

Gyermeked, férjed, feleséged olyannak látja saját magát,

amilyennek a te szemed tükre mutatja!

Hitünkkel, bizalmunkkal

egymásból elő- és kiszerethetjük

a szentet, a boldog embert.

Sajnos, mindannyiunk életében vannak olyan pillanatok,

amikor az ember elfárad,

amikor az élet teherré válik

Próbálok valami szépet tenni,

és kudarc lesz belőle.

Valakit szeretünk,

és az illető nem válaszol a szeretetünkre,

ragaszkodásunkra,

sőt, az is lehet,

hogy bizalmunkkal visszaélve

éppenséggel tönkretesz bennünket.

Ez is megtörténhetik.

Miért van ez így?

Ez egy nagy-nagy titok, amire se ma,

se később nem tudunk válaszolni.

Ha Isten valamit elvesz, akkor hiszem,

hogy valami szebbet akar adni az embernek

Gyönyörű szép, emberi vonások kerülnek a felszínre a bajban

Ha Isten megenged valami rosszat,

akkor valami sokkal rosszabbtól akar megvédeni bennünket,

vagy valami olyan útra akar vezetni,

amelyre magunktól sohasem térnénk rá.

Csak a halálunk után

vagy a túlvilágról visszanézve fogjuk megérteni

a nagy összefüggéseket az életünkben!

Nekünk olyan Istenünk van,

aki nem kihúzott derékkal, hollywoodi mosollyal

viszi a maga keresztjét,

hanem vérzik, szenved, elesik,

összevegyül a sárral, sír és vérrel verejtékezik.

Látszólag értelmetlenül szenved,

de nem adja fel, nem tér le a szeretet útjáról.

Hűséges mindhalálig.

Soha nem az a fontos, ami mögöttem van,

hanem ami előttem áll.

Az idézetek

•

Böjte Csaba OFM:

Hiszek a szeretet végső győzelmében c. könyvéből származnak 

Asztali áldás

Vikivel a legkisebb hároméves unokámmal, ülünk az asztalnál kettesben és vacsorázunk. Csacsog folyamatosan, rengeteg kérdése és mondanivalója van. Ámulok és közben elfelejtem az asztali áldást is elmondani, már bele kezdünk az evésbe, amikor nemcsak úgy magamban, hanem most még inkább hangosan kimondom - "Édes Jézus, légy vendégünk, áldd meg, amit adtál nékünk, Adjad Uram, hogy jól essék, Jézus neve dicsértessék."
Viki még megvárta a keresztvetést, az Áment már nem majd boldogan felkiáltott:
- Mama, te szereted Jézust!
És hadarta tovább:
- Nekem az volt a legszebb a mai napban, hogy megszületett Jézus és anya.

Ámen.

Szeretet video mindenkinek

Jézus szeret TÉGED!!!!!