Különleges nap, nemcsak nagyapónak

Ádám unokám jelezte még Adventben, hogy a suliban egy történetet fognak bemutatni karácsonykor és ő is vállalt szerepet, varrjak neki hozzá ruhát.
Mikor megkérdeztem, hogy ki lesz ő, azt válaszolta az, akit te mama nagyon szeretsz. Még azt is hozzátette, hogy nem fog látszani, mert ő függöny mögött lesz.
Minden köszönet a Pedagógusnak Márti néninek, aki ügyesen megoldotta, hogy a lámpalázas gyerekek a függöny mögött árnyékként vegyenek részt a történetben. Ami a csoda, hogy nem hívők hogyan interpretálják az Ünnepek Ünnepét, a Megváltó születését! Ez bizonyság volt számomra, hogy a Szentlélek mindenhol jelen van!!!! Álleluja!
Azért is imádkozom, hogy soha, de soha ne felejtsük el az áldásként érkező ajándékokat!

Ime a videó a Szent Titokról, kicsit másképpen, 

előadják a Szeged -Táltos Tehetséggondozó Általános Iskola, Gimnázium, Szakképző Iskola  4. osztályos tanulói

 

Isten hibátlanul kombinál :)

Piros betűs ünnepkor ne legyél beteg, mert ha még gyógyszert is felír az orvos, akkor plusz költségekkel is számolnod kell, ha.....!
December 25. ilyen nap volt számomra, igaz már napok óta nincsen hangom, és húztam volna még egy darabig, de valamiért mégiscsak az ügyeleten kötöttem ki.
Drága aranyos doktor bácsi volt az ügyeletes,  aki maga is betegen próbált helytállni. Felírt egy antibiotikumot a gégegyulladásra, azt mondta a legolcsóbb fajtát. Hmmmm! Milyen figyelmes!

Szegeden piros betűs ünnepnapokon egy gyógyszertár vállal ügyeletet,  utcán kígyózó sorokkal.
Miközben itt várakoztam, egy rendőr autó kétszer is megállt és kémlelgette, hogy valóban csak a gyógyszerre várakozunk. Tényleg sokan voltunk én fél órát álltam, közben végig azt figyeltem, és próbáltam kitalálni, hogy az előttem álló, cigány külsejű férfi miért gyűrögeti, hajtogatja idegesen a kezében lévő receptet.
Mivel a járda az úttesthez közel volt, a mellettünk éppen elhaladó autóbusz defektjétől, -  mint egy ágyú dörrenés! -majdnem hasra vágtuk magunkat.  A rendőrautó ismét ott termett, de látta, hogy minden rendben. Már akinek. De azért jól esik, hogy ennyien és ennyire vigyáznak ránk!

Felgyorsult a sor, ezért elkezdtem a pénztárcámban lévő pénzt számolgatni, ha az összes aprót hozzáadom, akkor pontosan ezerötszáz forintot számoltam össze. Hűha, vajon mennyibe fog kerülni ez az ismeretlen Cipro....akármi?- foglalkoztatott a kérdés, de mégis annyira nyugodt voltam!

Az előttem álló végre bedughatta a kis ablakon a receptet, majd amikor  visszatért a gyógyszerész a számlával a férfi kinyitotta a tenyerét amely tele volt csupa 10 és 20 forintosokkal.
- ez nem lesz elég,  még az ügyeleti díjat* sem fedezi!- mutatott a gyógyszerész a többször átszámolt 330.- Ft-ra, majd felajánlotta, hogy esetleg kisebb adagot is kiadhat a receptre, de sehogyan sem lesz elég.

Megkérdeztem, mennyi hiányzik? A válasz az volt, hogy cuzammen 510.-Ft a számla.
Gondolkodás nélkül oda adtam 500.-Ft-ot, a férfi hozzá tette a tíz forintját, majd most jön amire nem számítottam:
- a segítségért cserébe kérem legalább ezt fogadja el - és máris nyújtotta, zavartan a maradék háromszázhúsz forintját.
Fejemet rázva mondtam,  fordított helyzetben, biztosan ön is ugyanezt tette volna, egyébként meg már engem is kisegítettek amikor hiányzott a postai csekkek befizetésekor.

A  Ciprinolért 760.-Ft-ot fizettem és ügyeleti díjat sem kértek. Mosolyogtam, hálálkodtam és igazat adtam annak, aki egyszer úgy beszélt Istenről, hogy nemcsak számolni tud, de még humora is van.


Ami miatt leírtam a történetet az a cigány külsejű fiatalember reakciója! Soha, de soha nem fogom elfelejteni azt az alázatos mozdulatot, amivel felém nyújtotta a tenyerében lévő forintjait. Ugyanolyan kéztartással adta volna vissza, amilyennel talán ő kérte. Szeretet volt abban a kéztartásban, hatalmas SZERETET!

(*A jogszabály szerint indokolt  igénybevétel esetén nincs ügyeleti díj, vagyis indokoltnak  minősül a gyógyszer kiadása olyan orvosi vényre, amelyen az orvos a „cito", a „statim" vagy a „periculum in mora" jelzést is feltüntette, és amelyet az ügyeleti (készenléti) szolgálat megkezdésének napján, illetve annak időtartama alatt állított ki. Azaz ha nincs a recepten ezen jelzések valamelyike, akkor az orvos nem ítélte halaszthatatlannak a gyógyszerezést, vagyis díjköteles - 375 forint - a vény kiváltása.)

Béke

Hiánypótló karácsonyfa

Nagy volt a szegénység az anyukám gyermekkorában, az 1920-as évek végén. Egymást sem tudták segíteni az emberek,  hiszen mindenki egyformán szűkösen élt. Mégis most visszatekintve, elmondhatjuk, hogy Isten segítségével mindent megoldottak.

Az anyukám  találékony édesanyja - akit én nem ismertem, mert  fiatalon meghalt - nagyon ügyesen úgy intézte, hogy karácsonyra mindig legyen otthon pár szem kockacukor. A kockacukor ritkaság számba ment , és senki nem is tudta, hogyan sikerült előteremtenie. Gyerekei - köztük az anyukám - már alig várták, hogy  az előző évben elrakott selyempapírt kisimogathassák majd abba nagy gondosan belepólyálják a hófehér kockacukrokat. Az apró gyűrődések eltüntetése nagy ügyességet igényelt, hiszen könnyen elszakadhatott volna  a hártyavékony papír, amiből aztán tényleg nem volt utánpótlás.

Mikor eljött a szenteste,  fenyőfa helyett a leander ágaira akasztották az édességet,  de ennek is nagyon örültek és felhőtlenül boldogok voltak,  amíg éltek a szüleik. Így emlékezett vissza szeretettel a gyermekkori karácsonyokra,  az idén 91 éves anyukám.

Most értettem meg igazán, hogy miért is volt a mi gyerekkorunkban mindig hatalmas fenyőfánk, de annyira hatalmas, hogy a csúcsdísz az eget  ( mennyezetet) súrolta.

Legszebb karácsonyi dalok

Hordozd a gyertyát

Tudd, van egy gyertya a szívünkben, van kié lobban, van kié nem.
De él az Isten, ki lángra gyújthat és meggyógyíthat, ha Benne élsz.

Refr.:
Hát hordozd a gyertyát, lángoljon benned,
Annyian várják, oly sok szív fáj.
Törd át az éjjelt, hadd lássák fényed, tartsd a gyertyád,
Mert szükség van rá.
Óvd a lángját, mert szükség van rá.

Eltévedt testvér, látod, hogy nem megy, ahol kerested, nem égett láng.
Becsaptak téged, ne add fel, kérlek, elszunnyadt gyertyád szikrára vár.

Refr.:
Hát hordozd a gyertyát, lángoljon benned,
Annyian várják, oly sok szív fáj.
Törd át az éjjelt, hadd lássák fényed, tartsd a gyertyád,
Mert szükség van rá.
Óvd a lángját, mert szükség van rá.

Istenben bízva, a holnap hív ma, nézzünk föl együtt most az ég felé.
Imában kérve Jézus nevében győzzük le végre az éjszakát.

Refr.:
Hát hordozd a gyertyát, lángoljon benned,
Annyian várják, oly sok szív fáj.
Törd át az éjjelt, hadd lássák fényed, tartsd a gyertyád,
Mert szükség van rá.
Óvd a lángját, mert szükség van rá.

Hordozd a gyertyát, lángoljon benned,
Annyian várják, oly sok szív fáj.
Törd át az éjjelt, hadd lássák fényed, tartsd a gyertyád,
Mert szükség van rá.
Óvd a lángját, mert szükség van rá.
Mert nagy szükség van rá!

Fehér hóhullások

Áldjátok  az Istent! Tavaszi zsongások, sarjadó vetések, patak-csobogások!

Áldjátok  az Istent! Virágoknak kelyhe, nyári lepkék tánca, kalászoknak telje!

Áldjátok, áldjátok! Mind, kik a földön vagytok,

Áldjátok! Velünk együtt áldjátok! 

Áldjátok  az Istent! Jóízű termések, eső-susogások, őszi csendességek!

Áldjátok  az Istent! Fehér hóhullások, karácsonyi fények, csillag-ragyogások!

Mikulás "motívumok"

Amilyen kevés hitelesnek tekinthető történeti adat birtokában vagyunk, olyan sok mozgalmas történetet ismerünk a szent püspökről, akiről a hagyomány olyan tisztelettel beszél, hogy népszerűségben, bensőséges tiszteletben és életszerűségben alig találjuk párját a szentek között.

A 11. században keletkezett a három megölt gyermek története, amit hamarosan dramatizálva is megjelenítettek.
Az ártatlan gyermekek napján, december hatodika előestéjén előadott püspökjátékból bontakozott ki a közismert Miklós-est: a gyermekek meglátogatása, kikérdezése és megjutalmazása.

Maga a legenda is él: alakul, fejlődik, főleg azáltal, hogy merít abból a gazdag motívumkincsből, amely nem a történeti szenttel, hanem a nép életével és a természettel van kapcsolatban.






Szent Miklós az égi minőséget képviseli, ezért a kék szín, ami a püspöki lilával egyesül, de nem piros.

Nem hoz csokit és játékot sem ajándékoz, hanem a Szent Márton-erényt – együttérzés és segítségnyújtás – erősíti bennünk, immár a mártoni fizikai együttérzésen túl a lelki minőséget is megjelenítve.

Ezzel a Miklós-ünnep mintegy hidat képez Szent Márton és Karácsony közt, a fizikaiból a lelkieken át a szellemiek felé haladva.

A Mikulás egy középkori nyugat-és dél-európai pogány alak -Karácsony Apó – és a szentmiklósi legenda keveredése, országonként változó időben és szereppel érkezik. Nálunk minden ember Mikulás, aki az utcán/áruházban/munkahelyeken érkezik, mert szeret ajándékokat adni és a szülők/nagyszülők/barátok is ilyenkor szívesen adnak rajta keresztül ajándékot – de ő nem Szent Miklós.












a Télapó pedig a tél apja – azaz Télkirály – ő majd Vízkereszt után jön elő az évszakasztalon is, tiszta fehér és ezüst/arany színű, mint a birodalma.











Forrás: http://www.emich.hu

Kseniya Simonova a "Szent Miklós" - csodák

Pénzügyi kultúránk és a család békéje

Jelentkeztem egy online tanfolyamra, ami a pénzgazdálkodásról, a pénzügyi tudásról szólt.
Az első lecke az volt, hogy naponta le kellett írnom honnan származnak a kiadásaink, vagyis tételes lista a bevásárlásokról. (Kinek mit, mire költöttem.) A második lecke a bevételek forrásairól szólt, miközben feltérképeztem, hogy mennyi olyan dologgal rendelkezik a családunk, ami csak feleslegesen viszi a pénzt.
Hát mit mondjak, hasznos volt saját kasszánkat átvilágítani.
Megérte!

A következő idézet és gondolatok nem az én tollamból származnak, de annyira igaz, hogy mindenképpen itt a helye:

"Őrizzük meg családjaink rendjét, békéjét, ne engedjük, hogy az anyagiak szűkösebbre fordulása felforgassa azt! Pál apostol elvét nagyon szem előtt kell tartanunk: "Tudok nélkülözni, de tudok bőségben is élni" (Fil. 4,12). Mellé tehetjük a magyar közmondást is: "Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!"
Érdemes megfontolni, annak a pénzügyi szakembernek a szavát, aki kollégáját így vezette be a helyes pénzgazdálkodásba: a pénz olyan, mint az energia: nem a semmiből keletkezik, és nem tűnhet el a semmibe. Forrása van, és ha valahova elfolyik, nem veszhet el, csak átalakul más értékké. Ne költs el olyan pénzt, aminek nincsen forrása, és tartsd szemmel, hogy ami a forrásból fakad, hova folyik el!

Valójában az élet minőségét nem az határozza meg, hogy milyen bőven áradó a forrás, hanem hogy mennyire van kultúránk a folyam irányítására, és mennyire tudjuk egymásra figyelve szabályozni ezt a folyamot."

Forrás: http://a-k-v.blogspot.hu/

November láthatatlan könnyei

A reggeli harmat a kis dolgok közé tartozik, de ha a szívünk megtalálja,  felfrissülést hoz életünkbe.

Kattints a képre, hogy jobban szemügyre vehesd!

Novemberi katica és a vadludak

A piros bogyók között alig észrevehető a katica.
Kattints a képekre  nagyításért!

Egy órán keresztül vonultak a vadludak északról délnek, majdnem elkéstek a gyerekek a suliból, annyira magával ragadó volt a látványuk. (A kép közepén két felzavart varjú látható!)

A következő fotón a varjak esti lefekvéshez készülődnek:

Ne tudjunk róla

Nekem jutott az a csodálatos "feladat", hogy az unokákért délután az iskolába mehetek.
Nemcsak azért, mert mindig meglepnek, megajándékoznak Valamivel.

Egyik ilyen ajándékomat akkor kaptam, amikor 1 üveg üdítőt vittem a két unokámnak azzal a szándékkal, hogy máskor sem kellett kettő, mert valamelyiküknél még megvolt az egész napi innivaló.

Amikor a görkori edzés után kitikkadt H.-nak átnyújtottam az üveget, hogy igya meg nyugodtan, ő a legtermészetesebb módon vissza utasította, hogy
- ha bele iszom, akkor az már az enyém és a  testvérem  nem ihat belőle. (Náluk is  kialakult az a szokás, hogy mindenkinek külön pohara, orrspray-je van, hiszen sokszor betegedett meg  a három testvér staféta szerűen.)
- H. neked olyan jó szíved van!!! - válaszoltam, mire ő visszaválaszolt:
- Nem tudom. 

"A szeretet virágai"

Igen, nem kell tudnunk róla, ha jó szívvel vagyunk a másik iránt!

Ne sírj, azért mert szeretsz!

Ne sírj, azért mert szeretsz!
A halál nem jelent semmit.
Csupán átmenet a másik oldalra.
Az maradtam, aki vagyok,
és te is önmagad vagy.
Akik egymáséi voltunk,
azok vagyunk mindörökre.
Úgy szólíts, azon a néven,
ahogy mindig hívtál.
Beszélj velem, ahogy mindig szoktál,
ne keress új szavakat.
Ne fordulj felém ünnepélyes, szomorú arccal,
folytasd kacagásod, nevessünk együtt,
mint mindig tettük!
Gondolj rám , kérj, mosolyogj rám, szólíts!
Hangozzék a nevem házunkban, ahogy mindig is hallható volt,
ne árnyékolja be távolságtartó pátosz!
Az élet ma is olyan, mint volt, ma sem más.
A fonalat nem vágta el semmi,
miért lennék a gondolataidon kívül…
csak mert a szemed nem lát…
Nem vagyok messze, ne gondold.
Az út másik oldalán vagyok,
lásd jól van minden.
Meg fogod találni a lelkemet és benne egész letisztult, szép, gyöngéd szeretetemet,
Kérlek, légy szíves…,
ha lehet, töröld le könnyeidet,
és ne sírj azért, mert annyira szeretsz engem.


Szent Ágoston

Mama, beteszed a blogba?

Unokáink már megszokták, ha valamit ügyködnek, katt egy fotó,  örvendezek, hogy mennyire ügyesek és milyen jó, hogy berakhatom a blogba.
Időnként már célirányos a tevékenységük, mielőtt hozzáfognának valamihez, kikérdeznek, hogy "ezt is berakod majd a blogodba?"
Persze utána elfelejtik és nem azért csinálják amit csinálnak, meg nem is tudják még mi az a blog.

Ma nem kérdeztek, csak alkottak, az udvaron gyűjtött falevelekből.


                                                                 Hozzávalók

                                                                                               alakul, lesz belőle valami



















nagyon nagy munkában

 

                                                                                   hopp itt meg egy madárka már el is készült!

Csoda Palkó izgalmasra sikerült, nem volt itthon, csak A/4-es rajzlap, ez itt kettő és nem is látszik a toldás! Ügyes!

KIÁLLÍTÁS

szép nap volt a mai

még a diótermést is összeszedték a gyerekek, találtak ilyen picikéket, meg rendes méretűt!

Levendulás lótuszos

 Lótusz fesztivál egyik helyszíne   a szegedi füvészkertben 

Ma az egész család olyan volt, mint egy felbolydult méhkas. Hát nem véletlen, 39 fokról 7 fokra hűlt a levegő.

Mindenki, a gyerekek és a felnőttek is mintha be akarták volna pótolni az elmaradt beszélgetéseket. Két fülünk van, de ez most kevéske volt, rengeteg információ mindenfelől.

A gyerekeket egyvalami mindig lenyugtatja a szép ZENE és a finom ILLATOK!
Amióta jártak a szegedi füvészkertben a

Meddig köt az eskü?

Nem hamar szakad el (Not easily broken) című film szinkronizált változata.

"Nehéz megtartani a jót a jó házasságban, ha rossz dolgok történnek.
Amíg Isten közelében maradtok,a házasságot olyan erős kötelék fogja, amit semmi nem szakíthat el."

Beszédes kezek

A kéz!

Mindent elárul!

Benne van az egész életed!

Különleges testrészünk a kéz, áldást oszt, óv, gyógyít, szeret. Azóta figyelem, amióta felhívták a figyelmemet egy fotóra - lányunk eljegyzésén készült - és egy idegen mondott valamit a kezemre, illetve arra, hogy milyen féltő szeretettel fogom a (volt) vejem karját. Könnyű volt visszaemlékezni arra a pillanatra, soha nem fogom elfelejteni amire akkor gondoltam.

Asztali áldás szavak nélkül

A gyerekek tudják hogyan kell őszintén, akár szavak nélkül is asztalunkhoz hívni Jézust!

Szeretet csomag vagyunk :)

Köszönjük anya, hogy megtanítottál bennünket szeretni!

Make your own picture slideshow

Ablak az égre

Négy előre örökkévalóságnak tűnő napot töltöttem a belgyógyászati klinikán, ahova magammal vittem a Szentíráson kívül Cleinice Morcaldi tanárnő "Életem Pió atya közelében című lelki naplóját, amit már régóta szeretnék elolvasni, gondoltam itt az alkalom és majd erről milyen jót beszélgetünk a szobatársakkal.  A hatágyas szobában rajtam kívül senki sem hallott még Pió atyáról, ez ledöbbentett, de még inkább az, hogy Nostradamust jobban ismerték, mint Jézust.

Fekve készült fotó

Nővér hiány van - hol nincs - és sokan fel sem tudnak kelni az ágyból, még szerencse, hogy nekem valamiért gurulós infúziós állványt adtak. Az Úrhoz fohászkodtam a gyógyulásukért, kérdeztem, mit tegyek, itt vagyok Uram, mit tegyek? Tényleg mit? Fizikai erőnlétem hirtelen megsokszorozódott, a lábaim vittek, volt akinek elég volt egy itatás,  egy hátmasszírozás és hintőporozás a felfekvés ellen, vagy egy fekve fésülés és arc simogatás. A kezemet nem én irányítottam, hagytam és olyan jól esett, hogy van nekünk egy Gondviselőnk!

Tudatában sem voltam, mit teszek, a nővérek először leszidtak, amikor meglátták, hogy kitartóan ágy- és vesetálazok, később megszelídültek és már csak mosolyogtak. Senkitől nem tartottam, - pedig alapból félénk vagyok és kivárok - a bátorságot, amit erre az időre kaptam, a csillagos eget súrolta, arra kellett vigyáznom, hogy ezzel vissza ne éljek. Dicsőség Istennek, ez addig fokozódott, hogy mások is csatlakoztak hozzám és már együtt szolgáltuk a betegeket.

Sokkal könnyebb szolgálni, mint kiszolgáltatottnak lenni, a szenvedést pedig ha felajánljuk, értelmet nyer.

Pénteken a viziten közölték, hogy haza mehetek, majd hétfőn kell visszajönni CT-re. Örültem, hiszen erre számítottam, búcsúzóul sorba jártam a "szomszédokat" a legsúlyosabb, gyógyíthatatlannak tartott beteg Pannika rám mosolygott és azt mondta nekem: 

-"Az Élet hazamegy! Ki fog velünk ezután törődni?"

Hit, Remény, Szeretet, ez az ÉLET!


Mindenkinek áldott megtapasztalást kívánok!

Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg

A KIS HERCEG

Saint-Exupéry regényét Rónay György fordításának felhasználásával hanglemezre alkalmazta: Kopányi György
Rendezte: Marton László

Szereposztás:

Író Gábor Miklós
Hang Prókai István
Kis Herceg Grünwald Kati
Virág Halász Judit
Király Balázs Péter
Hiú Márkus László
Iszákos Basilides Zoltán
Üzletember Szilágyi Tibor
Lámpagyújtogató Páger Antal
Öreg (geográfus) Bilicsi Tivadar
Kígyó Haumann Péter
Második virág Peremartoni Krisztina
Róka Tahi Tóth László
Váltóőr Vajda László
Kereskedő Szatmári István

---------------------------------------------------------

Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erőt kérek a hétköznapokhoz.
Taníts meg a kis lépések művészetére!
Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat!
Segíts engem a helyes időbeosztásban!

Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsőrangú vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez!
Erőt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat!

Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie!
Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!

Küldd el hozzám a kellő pillanatban azt, akinek van elegendő bátorsága és szeretete az igazság kimondásához!
Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk.

Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit.
Kérlek, segíts, hogy tudjak várni!
Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra.

Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk!

Ajándékozz elegendő fantáziát ahhoz, hogy a kellő pillanatban és a megfelelő helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot közvetíthessek!

Őrizz meg az élet elszalasztásának félelmétől!
Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van!
Taníts meg a kis lépések művészetére!

Miért fél a kis barátunk?

Miért fél  a sünink?   Nem tudja, hogy milyen erősek a tüskéi? Vagy lehet, hogy szégyenli, hogy tüskés?  Pedig biztosan vágyik rá, hogy szeressék. Az állatok megérzik a szeretetet, ettől felbátorodnak. A szeretet bátorságot és biztonságot ad, nemcsak az állatoknak!                         

Haladás, hogy már a teraszra is feljön és nemcsak éjszaka!

Éppen finom cica ropit eszeget, de amint észreveszi, hogy figyeljük, máris iszkiri, itt sem vagyok!

Most először sikerült közelebbről szemügyre vennünk.

A kincs teljessége

Leleszi Balázs Károly
A kincs teljessége

Krisztus a kereszten -

hívó szó: szeretet-kegyelem:
új élet: megtartó támasz:
friss hajtás gyönyörű fohászban:
megváltó mosoly: napsugarak
villódzása: megbéklyózott
életeket felszabadító irgalom:
a csoda megvalósulása...

Magunkban hordozzuk ezeket
a kincseket

Biztatlak: Örülj!!

Örülj a világnak,
Örülj a kinyíló virágnak,
Örülj a rikkanó madárnak !!
A zöld lombos erdőnek , a viruló mezőnek.
Örülj a hasadó hajnalnak,
Éjben az égen ragyogó csillagnak!
A szép napra ébredő reggelnek,
A neked köszönő embernek,
S minden ártatlan gyermeknek.
Örülj a feléd küldött mosolynak,
A hozzád szóló szavaknak!
Örülj, ha egy ajtót neked kitárnak,
Ha valahol éppen terád várnak!
Örülj ,ha megfogják a kezedet,
Tanítsd meg örülni a gyermeked!
Örülj és Te is tárd ki a szívedet!
Az öröm széppé teszi lelkedet és vidámmá kedvedet.
Örülj az ősznek és tavasznak,
A fakadó rügynek , a lehulló lomboknak.
Nyáron a rekkenő melegnek,
Télen a hóval borított hegyeknek.
Örülj ha jön egy zivatar,
Ha örülsz , akkor nem zavar.
Örülj a megkonduló harangnak,
A felröppenő sok-sok galambnak!
A felhangzó zenének,
Örülj minden csendes estének.
Örülj a farkát csóváló kutyának,
Örülj az egész világnak!!
Hiszen annyi szép és jó van , aminek örülhetsz.
Örülj, hogy valakivel törődhetsz,
Lásd meg mások örömét,
Örülj, ha bárkit öröm ér!
Örömöt adj minden kicsi örömért..
Az öröm az egy jó dolog, akik örülni tudnak, azok boldogok!
Te is az lehetsz, ha akarod!

Forrás: tudom-szabad.lapunk.hu

Mindenre igaz

"Ne vágd el azt, amit kibogozhatsz."

(Joseph Joubert)  

Tedd meg, ha teheted

Túrmezei Erzsébet:

A harmadik

Valamit kérnek tőled.

Megtenni nem kötelesség.

Mást mond a jog,

mást súg az ész.

Valami mégis azt kívánja: Nézd,

tedd meg, ha teheted!

Mindig arra a harmadikra hallgass,

mert az a szeretet.

Messzire mentél.

Fáradt vagy. Léptél százat.

Valakiért mégegyet kellene.

De tested, véred lázad.

Majd máskor! – nyugtat meg az ész.

És a jog józanságra int.

De egy szelíd hang azt súgja megint:

Tedd meg, ha teheted!

Mindig arra a harmadikra hallgass,

mert az a szeretet.

Valakin segíthetnél.

Joga nincs hozzá. Nem érdemli meg.

Tán összetörte a szíved.

Az ész is azt súgja: Minek?

De Krisztus nyomorog benne.

És a szelíd hang halkan újra kérlel:

Tedd meg, ha teheted!

Mindig arra a harmadikra hallgass,

mert az a szeretet!

Ó, ha a harmadik

egyszer első lehetne,

és diktálhatna, vonhatna, vihetne!

Lehet, elégnél hamar.

Valóban esztelenség volna.

De a szíved békességről dalolna,

s míg elveszítenéd,

bizony megtalálnád az életet!

Bízd rá magad arra a harmadikra!

Mert az a szeretet.

"Hidak egymáshoz"

"Ha a padlásról előkerülne egy eredeti Rembrandt- vagy Van Gogh-alkotás, akármilyen kicsi lenne, akármennyi légypiszok, pókháló volna rajta, hihetetlen izgalom törne ki körülötte. Fehér kesztyűben nekilátnának, és milliméterről milliméterre megpucolnák azt a képet. Miért? Mert egy nagy művész, egy zseni alkotta! És tessék mondani, minket ki alkotott...? 
Ezért én ezzel a csodálattal, ezzel a fehér kesztyűvel próbálok közeledni ahhoz is, aki egy kicsit "pókhálósabb", mert hiszem, hogy az eredeti színei, a benne rejlő értékek – igazi csodák! Persze egy hóvirág egészen másképpen remekmű, mint egy napraforgó, de mind a kettő a maga módján egy csoda. A dinnyét sem lehet összehasonlítani a ribizlivel és az egressel, de a maga módján mind szebbé teszi ezt a világot. Hogy őszinte legyek, nekem nagyon hiányozna az egresnek a fanyar, szúrós íze, ha nem lenne. Úgy teljes a világ, hogy van ez is. És az emberre is valahogy így kell tekinteni." 


Részlet: Böjte Csaba Hidak egymáshoz

Hazavárlak

Idegen világba érkeztél gyermekem. 
Szentséges Szívemből adtam neked szívet. 
Érkezéseddel egy új élet született, 
Piciny kis csoda, de a csoda Én Vagyok benned! 
Szent lelkem akkor valamit súgott a füledbe, 
Piciny lelked kacagása jelezte, értettem Atyám, 
megértettem, s nem feledem. 
Az idegen világ óráján, mint a homokórán a homokszemek, 
Az évek leperegnek, s lassan a végére érnek. 
Lelked emlékszik-e még a füledbe súgott beszédre? 
Akkor azt súgtam a füledbe: Ó, Én egyetlenem, 
Hazavárlak Szent Hajlékomba szeretett gyermekem. 

Azzá válok, ami vagyok

Egyszer a király sétára indult a királyi kertben.
Nyomasztó látvány tárult elé: hervadó virágok, fonnyadó bokrok, kiszáradt, korhadt fák.

A tölgyhöz fordult.
- Elszáradtam, mert nem tudok olyan magasra nőni, mint a fenyő - mondta a tölgy.
A fenyőre nézett.
- Korhadok, mert soha nem fogok szőlőt teremni, mint a szőlővessző.
A szőlőhöz lépett:
- Megfonnyadtam, mert soha sem tudnék úgy virágba borulni, mint a rózsabokor.
Egyetlen egy élettel teli, viruló, virágzó növényt talált a kertben, az árvácskát.
- Azt gondoltam, - szólt az árvácska - amikor elültettél, árvácskát akartál. Ha tölgyet akartál volna, tölgyet ültettél volna. Ha szőlőt, akkor szőlőtőkét. Ha rózsát, akkor rózsabokrot.
Azt gondoltam, mivel úgysem lehetek más, mint ami vagyok, hát azzá leszek legjobb tudásom szerint.

Elmulasztott alkalom

De sok van az alkalmakból, amelyet észre sem veszünk, nem ragadunk meg, nem fogadunk el.

Túrmezei Erzsébet:

Az alkalom

Jön... elmegy... többé nem látod soha.
Szobádba száll, mint csillogó madár...
s ha nem csukod be jól az ablakot,
huss, odafönn a kék magosba jár.
Úgy csillan meg, mint napfelköltekor
a réten villogó gyémántszemek...
s ha meg nem látod, percek múlva már
fűszálakon csak fájó könny remeg.
És neked már csak fájó könny marad
befátyolozni vétkes, vak szemed.

Nem adtad akkor... most már nincs kinek.
Nem tetted akkor... most már nem lehet.

Az észrevétlenül lopakodó új globális etika

Az észrevétlenül lopakodó új globális etika

kattints a szövegre, vagy a képre

Tedd a jót

Sík Sándor: Tedd a jót!


Tekintet nélkül arra, hogy
Másoknak tetszik
Vagy nem,
Tekintet nélkül arra, hogy
Látják-e vagy nem,
Tekintet nélkül arra, hogy lesz-e
Sikere vagy nem,
Tedd a jót!
Tégy minden jót, amit
Megtehetsz,
Ott, ahol vagy,
Úgy, ahogy teheted,
Akkorát, amekkorát tehetsz,
De mindig, szüntelen ez legyen
A programod!

Jó "mi"-hallásunk van?

Házi feladat: Bartók Béla: Este a székelyeknél kívülről szolmizálni. (Nem könnyű Bartókot szolmizálni!)
7.osztályos tananyag

Segítenék az unokámnak, de csak bámulok a kottára. Erőlködik, folyton eltéveszti a  sz, l, l, l, sz,l,m r d szó, lákat.
Javasolom hallgassuk meg a zenét, Ditta is azt tanácsolta.
Unoka: kézzel - lábbal tiltakozása: minek, már a suliban egyszer meghallgattuk.
Mégis megkeresem a youtubeon,  hiszen könnyebb a dallam után szolmizálni - gondolom. („Sokan előbb leéneklik, aztán keresik a szolmizációt.” Ha le tudjuk énekelni a kottát, akkor lényegében szolmizáltunk.) Mert hangok nélkül szolmizálni olyan, mint amikor egy vak ember magyarázza a színeket.

Azonnal első keresésre, és angolul meg is találom Bartókot, leesik az állam, és szégyenfélét érzek.
Elindul a zene, de hiszen ezt én ismerem! Örömömben egyszerre buggyan elő az emlékezetemben a  könnyeimmel együtt a sok szép népdal, amit mi tanultunk az iskolában és gyerekkoromban a rokonlátogatások alkalmával énekeltünk.
Hatalmas űr vesz körül, mire fog visszaemlékezni ötven év múlva ez a gyerek itt mellettem? Az idétlen tv sorozatokra, a brutális internetes játékokra - már aludni sem mer félelmében.

Hogyan tudom  átadni neki - akinek nincs jó hallása - a titkos csodát, amit a lelkemnek a zene jelent? De most szolmizálnunk kell, mert nem hiányzik még egy egyes.

Gyorsan utána nézek, mi is a  szolmizáció: a zene lényeges igazságainak kifejezési formája és nem kottaolvasási technika!! A hangok szerepének megéreztetése a célja! Aki rosszul szolmizál, az hazudik.
A jó szolmizálás kissé mindig keresés is, ösztönös elemzés, a hangok szerepének kíváncsi megfejtése. 

Visszatérve a "mi"-re: mit is jelent ez a hang? Meghatározott távolságot a 14 szolmizációs hangtól.
A lá-nak olyan erős felhangja, hogy a lá-mi viszont a dó-szó-val ekvivalensnek érezzük.  Lá legerősebb társa, bizonyos értelemben egymásra vannak utalva. Aki tehát mi-t érez igazán, annak ezt a viszont is éreznie kell.


A mi-t igazán csak akkor „tudom”, ha legalábbis ösztönösen érzem.


Ha ez igaz, akkor le kell mondjak bármiféle élmény, vagy tapasztalat átadásáról, mert ehhez ösztönös hallási folyamat szükséges.


Felhasznált irodalom: Dobszay László: A szolmizáció







"A műben megszólaló dallamok nem a nép ajkán keletkeztek, hanem a szerző maga komponálta őket a népdalokra emlékeztető motívumokkal."