"A legértékesebb idő a pillanat, amelyben élsz"

Mitől okozott nekem olyan boldogságot örömöt a közelünkben lévő tó fodrozódása? Most próbálom

Föld órája - a családban

Amikor gyertyát, vagy mécsest gyújtunk nálunk, akkor a gyerekek szívében ünnep készülődik. Ez mindig így van. A gyertya fénye aprócska, de hatása annál nagyobb, amikor képes lecsendesíteni az

A belénk oltott egyetemes vágy

"minden ember boldog akar lenni"  és mégis minden ötödik ember lelki problémákkal küszködik, depressziós, de úgy is mondhatjuk, hogy  az egyensúly és a harmónia megtörik.

Ki a boldog ember? Teiarde Chardin ezt úgy mondja,

„aki mindig megtudja hosszabbítani önmagát szellemileg is, művészetileg is, tehát tudásban, művészetben, szeretetben és transzcendenciával."

Mi az alapja ennek és mi a lehetősége? mert hiszen soha nem elég szeretetből, szépből, jóból, ezek egyetemes értékek, vagyis mindenki számára adott értékek.

Pedig csak három dologra kell nagyon vigyáznunk, hogy az ember mindig talpon tudjon maradni mondta dr Kerényi Lajos SJ:

1. Soha nem szabad megsértődni - ne legyünk "önsebnyalók" tényleg csúnya szó, bocsánat.

2. Legyél pszichológus - szemléld megértően az embereket - "hogy Istenem most ez miért ilyen? Lehet, hogy front érzékeny, hogy meghalt valakije netán, vagy hogy mit tudom én, hogy a személyiségében milyen zűrzavar van. S akkor már mindjárt ugye nem úgy ellenfél, hanem megértem."


3. Küldetésünk „vadócba rózsát oltani, hogy szebb legyen a föld.” Gyógyítani az emberiséget, mert beteg a világ, nagy beteg.

Nagy kihívás! Mind a három pont együtt és külön- külön is!
De ki kezdje a három pont megvalósítását, hogy én boldog lehessek? A Másik?

"Nekem kell először harmonikusnak lennem és kiemelkednem újra, meg újra a vegetációból. (A vegetáció a kincs, hír, gyönyör. Aki nem emelkedik, és ott szorong azok a szokásoktól függő emberek.)

Mi 

a 

boldogság? 

A boldogság titka a fejlődés! Aquinói Szent Tamás azt mondta: „A meglévő értékeknek és személyeknek az elvesztés félelme nélküli birtoklása, és az a bizonyosság, hogy az értékeknek nem fogy ki az utánpótlásuk és a személyek halhatatlanok.”

Szívünk fáj - 2001. szeptember 11. 2011. március 11.

Mi lesz még ezután? 

Nem foglalkoztat a számmisztika, azonban fura az a sok egyes abban

Csokinyúl vagy bioetanol

Ünnep Ünnepére készül(j)ünk

Imádom a cukrot, a kávémba minimum annyi kell belőle, hogy  kilátsszon a csúcsa. Tudom, hogy a

Talányos

2011 február 25-én egy hólapáttal és két beteg unokával elindultunk levegőzni. Induláskor készítettem egy fotót a néptelen - kihalt - utcánkról, pontosan 11 óra 38 perckor. (fent) 


A csipet csapat a hátam mögött állt, pár másodperc múlva meggondoltam magam és leguggolva Őket is lencsevégre kaptam szintén ugyanebben a percben (Nem voltunk fotózkodáshoz öltözve, de a téma miatt mégis úgy döntöttem megosztom a fotót.)

2. sz. fotó  2011. 02.25. 11 óra 38. perc 

Amikor a telefonomról áttöltöttem a számítógépre a képeket, meglepődtem amit láttam.
Egy csíkot az egyik  fotó bal oldalán. 


Előre is mondom, hogy nem manipuláltam a képet, nem volt koszos az objektív - ami borsószemnyi az ilyen masinákon - senki nem hógolyózott az utcán és senki semmit nem vett észre akkor, pedig igencsak sasszemek az unokáim.


Folytattuk az utunkat, három perc múlva a következő kép készült, de itt már nem látható semmiféle csík:

Remélem semmi különös, vagy ha mégis akkor vagy fény derül rá, vagy nem.

Egyenlőre sokszor eszembe jut, hogy mindennek van üzenete.

Ezt az üzenetet keresem.