7.osztályos tananyag
Segítenék az unokámnak, de csak bámulok a kottára. Erőlködik, folyton eltéveszti a sz, l, l, l, sz,l,m r d szó, lákat.
Javasolom hallgassuk meg a zenét, Ditta is azt tanácsolta.
Unoka: kézzel - lábbal tiltakozása: minek, már a suliban egyszer meghallgattuk.
Mégis megkeresem a youtubeon, hiszen könnyebb a dallam után szolmizálni - gondolom. („Sokan előbb leéneklik, aztán keresik a szolmizációt.” Ha le tudjuk énekelni a kottát, akkor lényegében szolmizáltunk.) Mert hangok nélkül szolmizálni olyan, mint amikor egy vak ember magyarázza a színeket.
Azonnal első keresésre, és angolul meg is találom Bartókot, leesik az állam, és szégyenfélét érzek.
Elindul a zene, de hiszen ezt én ismerem! Örömömben egyszerre buggyan elő az emlékezetemben a könnyeimmel együtt a sok szép népdal, amit mi tanultunk az iskolában és gyerekkoromban a rokonlátogatások alkalmával énekeltünk.
Hatalmas űr vesz körül, mire fog visszaemlékezni ötven év múlva ez a gyerek itt mellettem? Az idétlen tv sorozatokra, a brutális internetes játékokra - már aludni sem mer félelmében.
Hogyan tudom átadni neki - akinek nincs jó hallása - a titkos csodát, amit a lelkemnek a zene jelent? De most szolmizálnunk kell, mert nem hiányzik még egy egyes.
Gyorsan utána nézek, mi is a szolmizáció: a zene lényeges igazságainak kifejezési formája és nem kottaolvasási technika!! A hangok szerepének megéreztetése a célja! Aki rosszul szolmizál, az hazudik.
A jó szolmizálás kissé mindig keresés is, ösztönös elemzés, a hangok szerepének kíváncsi megfejtése.
Visszatérve a "mi"-re: mit is jelent ez a hang? Meghatározott távolságot a 14 szolmizációs hangtól.
A lá-nak olyan erős felhangja, hogy a lá-mi viszont a dó-szó-val ekvivalensnek érezzük. Lá legerősebb társa, bizonyos értelemben egymásra vannak utalva. Aki tehát mi-t érez igazán, annak ezt a viszont is éreznie kell.
A mi-t igazán csak akkor „tudom”, ha legalábbis ösztönösen érzem.
Ha ez igaz, akkor le kell mondjak bármiféle élmény, vagy tapasztalat átadásáról, mert ehhez ösztönös hallási folyamat szükséges.
Felhasznált irodalom: Dobszay László: A szolmizáció
"A műben megszólaló dallamok nem a nép ajkán keletkeztek, hanem a szerző maga komponálta őket a népdalokra emlékeztető motívumokkal."
No, ezt még megbeszéljük!
VálaszTörlés