Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik."
ITT VAN AZ ŐSZ, ITT VAN UJRA
Itt van az ősz, itt van ujra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.
Kiülök a dombtetőre,
Innen nézek szerteszét,
S hallgatom a fák lehulló
Levelének lágy neszét.
Mosolyogva néz a földre
A szelíd nap sugara,
Mint elalvó gyermekére
Néz a szerető anya.
És valóban ősszel a föld
Csak elalszik, nem hal meg;
Szeméből is látszik, hogy csak
Álmos ő, de nem beteg.
Levetette szép ruháit,
Csendesen levetkezett;
Majd felöltözik, ha virrad
Reggele, a kikelet.
Aludjál hát, szép természet,
Csak aludjál reggelig,
S álmodj olyakat, amikben
Legnagyobb kedved telik.
Én ujjam hegyével halkan
Lantomat megpenditem,
Altató dalod gyanánt zeng
Méla csendes énekem. –
Kedvesem, te űlj le mellém,
Űlj itt addig szótlanúl,
Míg dalom, mint tó fölött a
Suttogó szél, elvonúl.
Ha megcsókolsz, ajkaimra
Ajkadat szép lassan tedd,
Föl ne keltsük álmából a
Szendergő természetet.
Petőfi Sándor
Itt van... És a kép is hozzá... Elgondolkodtattál!
VálaszTörlésŐsz, meg elmúlás, feltámadás, ezek a gondolatok foglalkoztattak a temetőben. A családi sírok gondozása után, hazafelé menet pillanthattam meg ennek a sírnak a fedelén a visszatükröződést.
VálaszTörlésA szívemben hála, a lábam a földbe gyökerezve, meg sem próbálkozom leírni az élményt és az üzenetet.
Nem tudatos a vers választás!
Hatalmas az Isten!